two doctors talking with each other on the hallway wearing surgical clothing
Risk Prevention

A csapatmunka erősítése a műtőben

A javaslat kulcsa a megfelelően összehangolt csapatmunka, mely hozzájárul a betegbiztonság javításához és csökkenti a hibalehetőségeket.

Tíz évvel ezelőtti kutatások alapján 10-ből egy beteg elszenved valamilyen hibát, mulasztást kórházi tartózkodása alatt. A javaslat kulcsa a megfelelően összehangolt csapatmunka, mely hozzájárul a betegbiztonság javításához és csökkenti a hibalehetőségeket. Ismerjük meg hogyan…

Számos kezdeményezést vezettek be, hogy a betegbiztonságra irányítsák a figyelmet, például kötelezően minimalizálták a kontaktusok arányát az ápoló és beteg között, csökkentették a munkaidőt, ellátási csoportokat hoztak létre, melyek javítják a betegek állapotát, biztonsági ellenőrző listákat vezettek be, Tudományos eredményeken alapuló szimulációkat és csapat tréningeket tartottak.

A csapatmunka erősítését célzó lépések kiemelten fontosak, mivel a kezelés során bekövetkező következetlenségeket a munkaerő magas cserélődésének tulajdonítják. Jelenleg is tesztek folynak az alábbi intézkedések eredményességének mérésére:

• Szimuláció – az egyszerű asztali modellektől a virtuális valóságú szimulációkig. A szimulált operációk pedig segítséget nyújthatnak a klinikai team értékeléséhez is.
• Standardizálás – egy következetes rendszer létrehozása a teljesítmény és az alapvető készségek mérésére.
• Csapat tréning- Három alapvető tevékenységet foglal magában – vezetés (éves szinten), irányítás (havi szinten) és segítség (naponta)
• CPT - hosszú távú rutin kialakítása, objektív sztenderdek és ellenőrző listák segítségével.

Az egészségügy, mint csapat cél

Orvos munkaruhában, műtét közben szikét ad át egy másik orvosnak.

Az - Institute of Medicine - orvosi intézet "Tévedni emberi dolog” - jelentése erős ajánlást tett arra, hogy a repülésben használatos csapattréning koncepcióját az egészségügyi ágazatra is átültessék. A légi közlekedésben "Crew Resource Management" képzése inspirálta a szimuláció használatát,melyet az 1970-es és 1980-as években fejlesztettek ki, a "nem-technikai" készségek fejlesztésére és a szabványosítására. Ezek a szociális (például kommunikáció), kognitív (például helyzetfelismerés) és erőforrás-gazdálkodás (például kezelni a stresszt) készségek.

A két iparág azonos problémákkal küszködik: Mindkettő környezetére jellemző a folyamatos stressz, a magas leterheltség, magas kockázatú döntéshozatali kötelezettség és ezekből fakadóan fokozott hibalehetőségek.

Ez a csapatra alapozott tréning felismeri, hogy az embereknek korlátozottak a képességeik és azt is, hogy amikor az emberi korlátok találkoznak a környezet összetettségével és az állandó stresszel a hibák elkerülhetetlenek.

Mivel az egészségügyben csapatok és nem egyének dolgoznak a siker a csapatokon belüli kommunikáció minőségétől és hatékonyságától függ, mint ahogyan a folyamatos ellenőrzés és a csapaton belüli koordináció is fontos szerepet játszanak.
Ha a klinikai környezet vagy a csapat hatékonysága vagy az egyének kompromisszuma veszélyezteti mindezt, akkor a koncentráció megoszlik, mely veszélyezteti a biztonságot és hatékonyságot.

Mitől hatékony egy csapat?

A hatékony csapathoz az egyik kulcs tényező, hogy közös és pontos elképzeléseik vannak a kiszabott feladataikról. Az összes szükséges felszerelés és készség rendelkezésre áll, illetve tisztázottak a felelősségi körök feladataik megfelelő elvégzéséhez

Ezekkel az objektívan mérhető sikertényezőkkel, relatív könnyű kimutatni, hogy egy csapat elérte-e céljait.

Egyéb meghatározó faktorok, amelyeket gyakran figyelmen kívül hagynak: a csapat elégedettsége, a közös célok iránti elkötelezettségük, összetartásuk és a képességük, hogy a csapat teljesítményén együtt javítsanak.

Csapat tréning – mikor és hogyan?

Három orvos műtéti maszkot viselve, a háttérben műtéti felszerelés.

A csapatok képzésének és a biztonságos beavatkozásnak állandóan biztosítottnak kell lennie egy egészségügyi létesítményen belül. Egy hatékony, szakértői csapat, - amely tagjai tisztában vannak feladataikkal, világosan értik céljaikat, csapaton belüli szerepüket és a tőlük elvárt csapatmagatartást - jobb kilátásokat biztosít az adott páciens gyógyulási esélyeire, mint orvosbiológiai szempontból elvárható.

Az USA-ban 108 klinikai tanulmányt végeztek, ahol a csapat tréning hatását vizsgálták. Arra a következtetésre jutottak, hogy összességében 18%-al csökken a műtét utáni mortalitás a vizsgált kórházakban.

Az egyedüli módja annak, hogy ilyen sikereket érjünk el a csapat tréning.

Szükséges, hogy a valós betegen történő tréningről szimulációs alapú tréningre váltsunk, ahol a csapat tagjai együtt gyakorolnak szimulált műtői környezetben. Együtt gyakorolhatják és tökéletesíthetik a hatékony megoldásokat krízis helyzetek esetén, illetve bevezethetnek újszerű eljárásokat a WHO ajánlásai alapján.

Az értékelés fejlesztése és standardizálása

Egy másik terület, amellyel szintén fontos foglalkozni a betegbiztonság javítása tekintetében a standard értékelések jelenlegi hiánya az egészségügyben.
A kihívást egy rendszerezett, következetes standard elvárási szint létrehozása jelenti.

A BJA- British Journal of Anaesthesia- szaklap javasolja előírások alkalmazását az értékelések hitelességének biztosításához és a visszaigazolások értékelhetőségéhez, hatékonyságához. Szintén javaslatot tesz az oktatók és trénerek széleskörű és folyamatos továbbképzésére, hogy bemutassák szakértelműk minimális szintjét (pl: megfelelnek a minimális szakmai előírásoknak) és rendelkezzenek akkreditációval, hogy gyakorlatban is alkalmazhassák ezeket az intézkedéseket.
Javasolt továbbá, hogy az egészségügyi dolgozók kiválasztása validált feladatok elvégzése alapján történjen, ahogyan az akut ellátási részen, sebészeten és az aneszteziológia területen dolgozók munkájának értékelése is.

Számos kezdeményezést vezettek be, hogy a betegbiztonságra irányítsák a figyelmet, például kötelezően minimalizálták a kontaktusok arányát az ápoló és beteg között, csökkentették a munkaidőt, ellátási csoportokat hoztak létre, melyek javítják a betegek állapotát, biztonsági ellenőrző listákat vezettek be, Tudományos eredményeken alapuló szimulációkat és csapat tréningeket tartottak.

A csapatmunka erősítését célzó lépések kiemelten fontosak, mivel a kezelés során bekövetkező következetlenségeket a munkaerő magas cserélődésének tulajdonítják. Jelenleg is tesztek folynak az alábbi intézkedések eredményességének mérésére:

• Szimuláció – az egyszerű asztali modellektől a virtuális valóságú szimulációkig. A szimulált operációk pedig segítséget nyújthatnak a klinikai team értékeléséhez is.
• Standardizálás – egy következetes rendszer létrehozása a teljesítmény és az alapvető készségek mérésére.
• Csapat tréning- Három alapvető tevékenységet foglal magában – vezetés (éves szinten), irányítás (havi szinten) és segítség (naponta)
• CPT - hosszú távú rutin kialakítása, objektív sztenderdek és ellenőrző listák segítségével.

Az egészségügy, mint csapat cél

Orvos munkaruhában, műtét közben szikét ad át egy másik orvosnak.

Az - Institute of Medicine - orvosi intézet "Tévedni emberi dolog” - jelentése erős ajánlást tett arra, hogy a repülésben használatos csapattréning koncepcióját az egészségügyi ágazatra is átültessék. A légi közlekedésben "Crew Resource Management" képzése inspirálta a szimuláció használatát,melyet az 1970-es és 1980-as években fejlesztettek ki, a "nem-technikai" készségek fejlesztésére és a szabványosítására. Ezek a szociális (például kommunikáció), kognitív (például helyzetfelismerés) és erőforrás-gazdálkodás (például kezelni a stresszt) készségek.

A két iparág azonos problémákkal küszködik: Mindkettő környezetére jellemző a folyamatos stressz, a magas leterheltség, magas kockázatú döntéshozatali kötelezettség és ezekből fakadóan fokozott hibalehetőségek.

Ez a csapatra alapozott tréning felismeri, hogy az embereknek korlátozottak a képességeik és azt is, hogy amikor az emberi korlátok találkoznak a környezet összetettségével és az állandó stresszel a hibák elkerülhetetlenek.

Mivel az egészségügyben csapatok és nem egyének dolgoznak a siker a csapatokon belüli kommunikáció minőségétől és hatékonyságától függ, mint ahogyan a folyamatos ellenőrzés és a csapaton belüli koordináció is fontos szerepet játszanak.
Ha a klinikai környezet vagy a csapat hatékonysága vagy az egyének kompromisszuma veszélyezteti mindezt, akkor a koncentráció megoszlik, mely veszélyezteti a biztonságot és hatékonyságot.

Mitől hatékony egy csapat?

A hatékony csapathoz az egyik kulcs tényező, hogy közös és pontos elképzeléseik vannak a kiszabott feladataikról. Az összes szükséges felszerelés és készség rendelkezésre áll, illetve tisztázottak a felelősségi körök feladataik megfelelő elvégzéséhez

Ezekkel az objektívan mérhető sikertényezőkkel, relatív könnyű kimutatni, hogy egy csapat elérte-e céljait.

Egyéb meghatározó faktorok, amelyeket gyakran figyelmen kívül hagynak: a csapat elégedettsége, a közös célok iránti elkötelezettségük, összetartásuk és a képességük, hogy a csapat teljesítményén együtt javítsanak.

Csapat tréning – mikor és hogyan?

Három orvos műtéti maszkot viselve, a háttérben műtéti felszerelés.

A csapatok képzésének és a biztonságos beavatkozásnak állandóan biztosítottnak kell lennie egy egészségügyi létesítményen belül. Egy hatékony, szakértői csapat, - amely tagjai tisztában vannak feladataikkal, világosan értik céljaikat, csapaton belüli szerepüket és a tőlük elvárt csapatmagatartást - jobb kilátásokat biztosít az adott páciens gyógyulási esélyeire, mint orvosbiológiai szempontból elvárható.

Az USA-ban 108 klinikai tanulmányt végeztek, ahol a csapat tréning hatását vizsgálták. Arra a következtetésre jutottak, hogy összességében 18%-al csökken a műtét utáni mortalitás a vizsgált kórházakban.

Az egyedüli módja annak, hogy ilyen sikereket érjünk el a csapat tréning.

Szükséges, hogy a valós betegen történő tréningről szimulációs alapú tréningre váltsunk, ahol a csapat tagjai együtt gyakorolnak szimulált műtői környezetben. Együtt gyakorolhatják és tökéletesíthetik a hatékony megoldásokat krízis helyzetek esetén, illetve bevezethetnek újszerű eljárásokat a WHO ajánlásai alapján.

Az értékelés fejlesztése és standardizálása

Egy másik terület, amellyel szintén fontos foglalkozni a betegbiztonság javítása tekintetében a standard értékelések jelenlegi hiánya az egészségügyben.
A kihívást egy rendszerezett, következetes standard elvárási szint létrehozása jelenti.

A BJA- British Journal of Anaesthesia- szaklap javasolja előírások alkalmazását az értékelések hitelességének biztosításához és a visszaigazolások értékelhetőségéhez, hatékonyságához. Szintén javaslatot tesz az oktatók és trénerek széleskörű és folyamatos továbbképzésére, hogy bemutassák szakértelműk minimális szintjét (pl: megfelelnek a minimális szakmai előírásoknak) és rendelkezzenek akkreditációval, hogy gyakorlatban is alkalmazhassák ezeket az intézkedéseket.
Javasolt továbbá, hogy az egészségügyi dolgozók kiválasztása validált feladatok elvégzése alapján történjen, ahogyan az akut ellátási részen, sebészeten és az aneszteziológia területen dolgozók munkájának értékelése is.